Ezoterikus.hu

Gyermekkorom óta foglalkoztatnak a rejtélyes dolgok, rendszeresek voltak a különböző élethelyzetekre adott váratlan „kiszólásaim”, melyeket környezetem általában döbbent csenddel fogadott, majd beteljesedéskor nekem szegezték a kérdést: honnan tudtam? Mit felelhet erre egy gyermek? Megtanultam, hogy érdemes csendben maradnom, amitől viszont magányossá váltam.

A befelé fordulás időszakában vonzottam magamhoz a különféle tanítókat. Megismerkedtem a horoszkópkészítéssel, a lélekgyógyászattal, a spiritualista életfelfogással, több vallással, változatos jóslási módszerekkel. Mai napig, szinte havonta találkozok valami újjal, amit megtapasztalhatok.

Cigánykártya, magyar kártya, tenyérjóslás

15 éve használom a cigánykártyát, amit egy barátnőmtől kaptam Karácsonyra.

Szép rojtosak a lapjai, rengeteget forgattam – megtaláltam a határt, felismertem az egészséges kérdezés és a függőség közti vékony mezsgyét is. Mégsem mondanám, hogy kívül-belül ismerem ezt a jóslási módot.

Néhány éve beleszaladtam egy jósnőbe. Szegeden egy volt iskolatársnőmnél szálltam meg, már magam sem tudom, milyen alkalomból időztem a kedves városban. Gizi néninél volt jelenése egy alkalmi szállásadómnak, engem hajtott a kíváncsiság, életem első jósalkalma volt, kíváncsian fészkelődtem a széken. Magyar kártyát terített elém, majd cigánykártyát. Sehogy sem akaródzott megszólalnia, majd kérdő tekintetemre belemondta az arcomba a szörnyű valóságot, amelyet pont az azt megelőző napokban vetettem ki magam is cigánykártyából, csak sehogy sem akaródzott elhinni. Halálesetről volt szó, közeli családtag esetében, válásról és szenvedésekről. Nyeltem egy nagyot, megkérdeztem, mivel tartozom – mondta, rossz hírért nem kér pénzt. (Én azért csak hagytam Neki az asztalterítőn, míg vártam kísérőmre.)

Szintén Szegeden esett meg, gyermekem elvesztése után a sétáló utcában ugrott elém egy tenyeres-talpas cigányasszony, aki elkapta a tenyeremet, belenézett, vágott egy fájdalmas grimaszt és azt mondta: menjen. Juszt is megálltam, úgysem nagyon bírtam lépkedni, erős fájdalmaim voltak, férjemre támaszkodva kérdeztem, mégis mit látott? Két gyermeket. Hamarosan. Néztem rá nagy, kerek szemekkel és kis híján elsírtam magam. Két hete sincs, hogy meghalt a kisbabám, nem kell nekem gyerek soha többé… Fél év múlva spontán módon várandós lettem – gyönyörű, okos kisgyermek édesanyja.

Tarot kártya, éjszakai jós-partyk

Életemben többször felbukkant a Tarot és az Angyalkártya is. Sosem tettem kísérletet arra, hogy bármelyiket is megvásároljam, nem éreztem, hogy itt lenne az ideje. A lapokat ismerősöknél tanulmányoztam és csodálattal figyeltem, milyen biztonsággal vetik ki a lapokat. Ehhez sok tapasztalat, rengeteg intuíció, a kártyák alapos ismerete és ezer apró, jelentéktelennek tűnő, de valójában nagyon fontos apró momentum szükséges.

Hosszú évek után most eljutottam oda, hogy Tarot kártyák után kutakodtam az interneten. Valami visszatartott mégis…

Nemrégiben meglátogattak a barátaim, akiktől ajándékba kaptam egy 78 lapos Tarot kártyát. Nem derült ki, kinek az ötlete volt és miért pont ezt, de a legjobbkor érkezett. Egy igen nehéz élethelyzetben talált rám a pakli, melyből azonnal, találomra kihúztam egy lapot. Ezt ismételtem még kétszer, s mindháromszor pontosan ugyanazt a legodaillőbb lapot választottam. Ekkor gyorsan visszacsomagoltam a dobozába, hogy csendes órán újra elővegyem – megéreztem, hogy veszélyes, egyben fantasztikus élményekkel kecsegtető tárgy került a birtokomba.

Elutaztam, vittem magammal a kis csomagot. Éjszakai álmatlanságomat a távirányító mechanikus nyomkodásával próbáltam orvosolni, hátha valami érdekesre bukkanok vendégszobámban, míg a háziak békésen alszanak. Az összes lakberendezési műsort végignézve léptem tovább a csatornákon, amikor hirtelen megijedtem.

Egy nő nézett velem farkasszemet a képernyőről, kezében pörgött egy kártyacsomag. Szélesvásznú kép volt, a hajától nem látszott a szeme rendesen, ettől kissé bizarr volt a megjelenése, ahogyan beledőlt a kamerába, szinte szuggerálva a nézőket, hogy telefonáljanak. Kissé felhangosítva a készüléket, egy számomra zagyvának tűnő szófolyam ütötte meg a fülemet. Valahogy így szólt: lehet ám kérdezni párkapcsolatokról, vége lesz vagy kezdődik, nem szégyen az, ha segítséget kér hozzá! Ettől erőteljesen vakarózni kezdtem, a mi a kezdődő idegesség legbiztosabb jele nálam.

Egy kapcsolat vagy kezdődik, vagy tart, vagy véget ér(t). Ehhez nem kell jósnak lenni, életünket végiggondolva magunk is könnyedén ráérezhetünk a folyamatra. Azonban ha döntésünkben bizonytalanok vagyunk, érdemes egy tapasztalt, tanult jóst megkeresni, aki feltárja előttünk lehetőségeinket.

Visszatérve a korábban említett éjszakai műsorszórásra… Egy másik adón nem volt szimpatikus a jobb karját erőteljesen lengető, bal tenyerét felém, álomtalan néző felé fordító úriember. Energiát próbált adni a képernyőn keresztül, rám nézve teljesen hatástalanul – persze, lehetséges, hogy a hiba bennem volt, talán tudat alatt görcsösen próbáltam töltekezni a több mint öt perces lengetés alatt… További kommunikációs problémát okozott közöttünk, hogy a fennálló műsorideje vége felé erélyesen felszólított, mint reménybeli tanoncát, igyekezzek a tanfolyami díj befizetésével, mert évente csak egyet fog a jövőben indítani. A marketingre minden eszközt meg kell ragadni, magam is ezt vallom – ámde hősünk jobban járt volna, ha karlóbálás helyett, jóslás és energiaadás ürügyén inkább életvezetési tanácsokat ad. Ekkor már nagyobb eséllyel csöröghetne a telefonja, hogy a tudását átörökíteni kívánó varázslótanoncok forgalmi dugót okoznak az éterben.

Tapasztalataim szerint a számunkra megfelelő jós, jóslási eszköz, gondolatébresztő könyv mindig a megfelelő időben, módon és tárgyi eszközben jelenik meg. Bátran hívja a tanácsadó vonalat, ha a hirdetés láttán erőteljes késztetést érez, hogy ezt kell tennie, de előtte nézzen meg más hirdetéseket is, használja intuícióját!