Alapvető tény, hogy az álmainkban az ébrenlét során tapasztalt események, érzések sorát dolgozzuk fel. Mégis mi a különbség e két igen eltérő tudatállapot között? A felébredő ember azt érzi, egy másik, kissé irreális világba kalauzolta tudattalan képzelete.

Haffner szerint az álom mindenképpen az ébrenlét folytatása, melyben mindig felfedezhető az a fonál, amely kapcsolódik a napunk során történtekhez. Maury szerint nemcsak arról álmodunk, ami történt, hanem ami történhetett volna, és amit érezhettünk volna. Burdach érdekes módon épp az ellenkezőjét állítja, miszerint az álmunkban épphogy nem a nap fáradalmait, örömeit vagy bánatát pihenjük ki, hanem a lelki folyamatainktól szabadít fel. Szárnyalni hagy minket olyan magasságokba vagy akár mélységekbe, melyek tudatos fantáziánk által elképzelhetetlen lenne. Jessen szerint az is meghatározó, hogy milyen korúak, neműek, vagy akár műveltségi szintűek vagyunk. Vagyis evidens módon olyan magasröptűek az álmaink, mint amilyen becsvágyóak vagyunk, - mondta Winterstein. Hildebrandt fejtegetése alapján az ébrenlét és az álom egymással szemben álló lelki állapot, tökéletesen lezárt lét.

Hogyan emlékezünk az álmunkban?

Tévesen sokan azt gondolják, hogy az álom szorosan összefügg azzal, amit éberlét során tapasztalunk. Ellenkezőleg, nehéz megállapítani a kapcsolatot, hisz vannak előttünk rejtett belső folyamatok is. Álmunkban olyasmit is tudhatunk, amit egyébként nem. Felmerülhet az a feltételezés is, hogy az álom egyfajta reprodukciós tevékenység. Ezzel egyezik Pilcz elképzelése is, miszerint kapcsolat fedezhető fel az alvás időpontja és az álomtartalom között. A mély alvás szakaszában a legrégebbi, míg reggel felé és a felébredés felé haladva a legkésőbbi események merülnek fel bennünk. Strümpell úgy gondolja, hogy az álomban az elménk nem fog hozzá az események ismétléséhez, hanem egy- egy történést kivesz és mással helyettesít.

Nyiss és vezess Gasztro-Blogot! Minden aktív blogger ajándékot kap! »