Olvasnivaló
Holdnaptár
Ezo tippek
A fizikai állandók nem függetlenek a matematikai állandóktól, azokkal szoros kapcsolatban állnak. Fizikai állandókra példa lehet a fény vákuumbeli sebessége is?
A fizikai állandók
A fizikai állandók nem függetlenek a matematikai állandóktól, azokkal szoros kapcsolatban vannak. Fizikai állandókra példa lehet a fény vákuumbeli sebessége, az elektron töltése és nyugalmi tömege, a gravitációs állandó, a vákuum di- elektromos állandója, a Planck-féle állandó, a Boltzmann-állandó.
A fizikai állandók kombinálásával újabb állandókat képezhetünk, ezért felvethető a kérdés, hogy vajon hány darab független fizikai állandó létezik, vagyis hogy hány olyan állandó van, amelyet a többi állandóból nem lehet levezetni. Prof. dr. John C. Baez (Kaliforniai Egyetem) szerint a független fizikai állandók száma összesen 26. Fölvethető az a kérdés is, hogy a fizikai állandók öröktől fogva léteznek-e, vagy csak a feltételezett ősrobbanás során alakultak ki, s az is, hogy miért éppen akkorák a fizikai állandók, amekkorák.
137, a bűvös szám
Az egyik legfontosabb természeti állandó, történetesen az úgynevezett finomszerkezeti állandó, akkora pontossággal van beállítva az éppen optimális értékre, mintha a Holdon elhelyezett egyforintos érme közepébe találnánk egy puskával a Földről. Egyes természettudósok szerint az állandók precíz finomhangolása nem lehet véletlen, mögötte egyfajta intelligencia jogosan feltételezhető. Feltűnő az is, hogy a már említett dimenzió nélküli, finomszerkezeti állandó reciproka egy igen különös egész szám, amelynek értéke 137.
Néhány számmisztikai érdekesség a 137-ről
- A 137 prímszám (vagyis nem lehet előállítani más egész számok szorzataként), de ezenkívül még prímszámok a számjegyeiből képezett 3, 7, 13, 17, 31, 37, 71, 73, 173 és 317-es számok is.
- A számjegyek összege ugyancsak prímszám (1+3+7=11).
- A számjegyek négyzeteinek összege szintén prímszám (1+9+49=59).
- A számjegyek köbeinek összege 371, ami ugyanazokból a számjegyekből áll, mint az eredeti 137.
- A 137-es szám felírható két egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 4 és 11.
- A 137-es szám felírható három egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 1, 6 és 10.
- A 137-es szám felírható négy egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 1, 6, 6 és 8.
Még folytathatnánk a sort, hiszen ez a felsorolás csupán néhány kiragadott példa a 137-es számmal kapcsolatos numerológiai érdekességekből.
Félelmetes összhang
A természeti állandók pontos összehangolásának következménye az is, hogy a víz +4 ˚C-os állapotában a legsűrűbb, és ezért a jég nem süllyed le a víz fenekére, hanem a tetején úszik. Ha nem így lenne, a folyókban, tavakban és tengerekben nem lehetne élet. Nagyon valószínűtlen, hogy a természeti állandók pontos összhangja csupán a vak véletlen műve, mert ha ez valóban véletlen, akkor ennek a véletlennek kisebb a valószínűsége, mint ha valakinek 100 éven keresztül minden héten ötös találata lenne a lottón.
Ebből a felismerésből kiindulva több természettudós feltételezi, hogy megalapozott az úgynevezett antropikus elv. Ennek alapgondolata az, hogy az univerzum éppen azért ilyen, hogy létezhessen benne értelmes lény, aki megfigyeli. A gyenge antropikus elv szerint több világegyetem keletkezett, ezekben véletlenszerűen alakultak ki a természeti állandók, és mi egy olyan világegyetemben élünk, ahol véletlenül összejöttek a megfelelő paraméter-kombinációk, és ezáltal lehetővé vált az életünk. Ez az elgondolás tulajdonképpen egyfajta kozmológiai darwinizmusként is felfogható.