Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Bonyolult az életed? Lehet, hogy a neved miatt?

Rendezvényekre kell egy jósda!

Csupán néhány programötlet a 200-ból:

Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!

Holdnaptár

A kínai évszakok titkai - miért van belőlük 5?

Közzétéve: 2017. 11. 17. Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés
Ez a cikk 306 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kínában az évszakokat tradicionálisan szintén aszerint számítják, hogy a nap mikor ér az egyenlítőre, viszont nem az évszak kezdetét, hanem a közepét jelölik ki.

A kínaiak egészen más megközelítésből tekintenek a hónapokra, mint a nyugatiak. Nyugaton például a tavasz első napja március 21., míg a nyár első napja június 21., az ősz szeptember 23-án, a téli időszámítás pedig december 22-én kezdődik. Természetesen, ezen kalkulációk évről-évre változnak a napéjegyenlőség állása szerint.

Kínában az évszakokat tradicionálisan szintén aszerint számítják, hogy a nap mikor ér az egyenlítőre, viszont nem az évszak kezdetét, hanem a közepét jelölik ki. Ez azt jelenti, hogy a kínai évszakok mintegy 6 héttel előbb kezdődnek, mint nyugaton. Egy példa a kalkulációjukhoz: 89 nap van a december 22-én kezdődő téli időszámítás és a március 21-én kezdődő tavaszi időszámítás között egy nem szökőévben. A 89 nap fele 44-45 nap. Így február 4-re esik a tavasz első napja és 45 nappal későbbre a tél kezdete. Hasonló kalkuláció érvényes a többi évszakra is.

A négy évszak



Évszakok        Az évszak kezdete Kínában        Az évszak kezdete Nyugaton
     
Tavasz        február 4.                       március 21.
Nyár            május 5.                       június 21.
Õsz            augusztus 7.                    szeptember 23.
Tél            november 7.                    december 22.











Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a tavasz a Fa elemmel van összefüggésben, a nyár a Tűz elemmel, az őszt a Fém elemmel, míg a tél a Víz elemmel. De mi a helyzet a Föld elemmel? Egy átlagos év 365 napból áll. 5 elemet ismerünk, viszont technikailag csak négy évszak létezik. A kínaiaknál a 365 nap 5 elemre van bontva, 5 egyforma egységre, mely mind 73 napból áll. A nyugatiaknál viszont a 365 nap 4 évszakra, egységre van bontva, mely mind 91 napból áll. A különbség a 91 és a 73 nap között 18 nap. Minden évszak utolsó 18 napja a Föld elemmel van kapcsolatban, mely az alábbi táblázat szerint követhető:

A négy évszak a Föld elem bevonásával



Évszak        Az évszak kezdete        Uralkodó elem
     
Tavasz        február 4.                Fa
Föld elem ideje április 17.                Föld
Nyár            május 5.                Tűz
Föld elem ideje július 20.                Föld
Õsz            augusztus 7.            Fém
Föld elem ideje október 20.            Föld
Tél            november 7.            Víz
Föld elem ideje január 17.                Föld



















Ez a koncepció azonos a 12 hónaphoz tartozó jegyek meghatározásának szabályával. Amint látható, az évszak első két hónapjához mindig azonos jegy van hozzárendelve, míg minden harmadik hónap Föld elemű.

A 12 jegy
 

Hónap        Jegy        Elem            Évszak
       
1. Yin        Fa            Tavasz
2. Mao        Fa            Tavasz
3. Chen    Föld            Tavasz
4. Si        Tűz            Nyár
5. Wu        Tűz            Nyár
6. Wei        Föld            Nyár
7. Shen        Fém            Õsz
8. You        Fém            Õsz
9. Shu        Föld            Õsz
10. Hai        Víz            Tél
11. Zi        Víz            Tél
12. Chou    Föld            Tél
























Létezik egy másik módszer is, hogy a Föld elemet beleillesszék az évszakok körforgásába. A kínaiak néha 5 évszakot használnak a késő nyár hozzáadásával, mely egy teljesen különálló, Föld elemű évszak. Ennek okát a kínai időjárásban kereshetjük:

A Fa elem a széllel kapcsolatos, mely leginkább tavasszal jellemző.
A Tűz elem a forrósággal kapcsolatos, mely leginkább nyáron jellemző.
A Föld elem a párával kapcsolatos, mely leginkább késő nyáron jellemző.
A Fém elem a szárazsághoz köthető, mely leginkább ősszel jellemző.
A Víz elem pedig a hideghez köthető, mely télen jellemző.

Még egyszer: egy év 365 napból áll és 5 elemük van, vagyis teljesen kézenfekvő az 5 évszak is, melyek egyenként 73 napból állnak. Az alábbi táblázat mutatja be az 5 évszak számítást:

Az öt évszak



Évszak        Az évszak kezdete    Kalkuláció            Elem
       
Tavasz                         január 20.  Da Han 1. napja Fa
Nyár                       április 3.    Chun Fen utáni 13. nap Tűz
Késő nyár                    június 16. Mang Zhong utáni 10. nap Föld
Õsz                   augusztus 30. Chu Shu utáni 7. nap    Fém
Tél                          november 11. Li Dong utáni 4. nap  Víz













Ezen dátumok Huangdi Neijing Suwentől származnak, aki a Han dinasztia tagja volt. A kínai elnevezések között 5 a Jie Qiből (asztrológiai meghatározások) származik.

A kínai évszakok egy kissé korainak tűnnek a nyugatival ellentétben, bár gondoljunk csak arra, hogy milyen hamar megjelenik a krókusz, mint a tavasz hírnöke, vagy milyen korán jelentkeznek az első igazán meleg napok, melyek már a nyárra jellemzőek! Az ősz kezdődhet akár már augusztus végén, vagy rögtön szeptember elején és láttunk már novemberi fagyot!

A kínaiak jobban ügyelnek az évszak első jeleire és ezért a kalkulációjuk talán sokkal találóbb, mint a nyugatiaknál!
Forrás: Ezoterikus.hu