Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Karmikus vétkek fajtái

Közzétéve: 2017. 11. 28. Írta: Shift Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés

Már többféleképpen megvizsgáltuk mindennapi életünk néhány olyan területét, ahol karmikus vétkek elkövetésének veszélyeivel lehet számolnunk.

A veszély sohasem jelenti automatikusan azt, hogy az a valami be is következik. Ha tehát tanulunk és képezzük magunkat, akkor az nyilvánvalóan nem jelent semmiféle karmikus vétket, legfeljebb növeli annak valószínűségét, hogy magunkat ezáltal többnek, jobbnak tekintjük másoknál, azaz megjelenik mások lenézésének veszélye. Ugyanígy önmagában természetesen nem jelent karmikus vétket az, ha hívő, vallásos emberek vagyunk, de annak veszélye bizony fennáll, hogy másokat bűnösnek, hitetlennek bélyegzünk, tehát ítélkezünk felettük.

Most nézzünk meg néhány emberi érzést, viselkedést és tulajdonságot, amely hozzájárul a karmafolyadék szintjének növeléséhez, tehát a karmikus vétkek kategóriájába sorolhatók.

Képmutatás, hazugság

A képmutató ember mások helyébe képzelt pozícióból ítélkezik önmagáról, ezért - hogy kifelé megfelelőnek mutatkozzon - nem vállalja fel magát (és környezetét) olyannak amilyen. Viselkedésében és megnyilvánulásaiban hazudik. A hazugság pedig egyenlő azzal, hogy a Mindenségnek valamely része felett ítélkezünk, azt nem tartjuk tökéletesnek, azaz felvállalhatónak. Kegyes hazugság nem létezik, nem rendelkezünk ugyanis azzal a képességgel, hogy a Teremtőnél jobban tudhassuk mi jó és mi nem más embernek.

Bűntudat, szégyen

Bűntudata, szégyenérzete annak van, aki magát, esetleg vele közösségben lévő embertársát valamiért, például a múlt- vagy jelenbeli cselekedete, viselkedése miatt elítéli. A bűntudat sokszor rejtve marad, a szégyenérzet többnyire azonban kifelé is megnyilvánul, miközben a valóság torzítására (leplezésre, manipulálásra, hazugságra stb.) késztet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szégyen gyakran további karmikus vétkek elkövetését válthatja ki.

Sértődés, harag, sajnálat

Aki megsértődik, az úgy gondolja, hogy ellene valami meg nem engedhetőt követettek el. A megtörténtet nem tekinti elfogadhatónak, önmaga számára szükségesnek, az elkövetőt pedig valamilyen mértékben bűnösnek ítéli. Ha ez tartós, akkor már haragról van szó. A harag elutasítás, a folyamatos ítélkezés állapota. Ettől a sajnálat csak árnyalatban különbözik, mert aki valakit vagy valamit sajnál, az ugyanúgy "nem megfelelőnek" minősít. Ha valaki azért segít valakinek, mert megsajnálja, akkor ugyanannyit csökkent a karmaedénye tartalmán, mint amennyit ítélkezésével egyben növel is.

Önérzet, büszkeség

Az egyik legintenzívebben ható, elburjánzásra leginkább alkalmas karmikus vétek. Az önérzet és a büszkeség önmagunk kiemelő megkülönböztetése, másoktól többre, jobbra érdemesnek tartása. Az önérzet és a büszkeség mindig elvárásokat foglal magában. Amennyiben ezek az elvárások nem teljesülnek, úgy párhuzamosan máris megjelenik a sértődés, a harag és a sajnálat. A karmikus vétek megtöbbszöröződik. Az önérzet és a büszkeség nemcsak egy emberre, hanem összetartozó embercsoportokra is jellemző. Ebben az esetben egyszerre jelenik meg az egyéni és a csoportos karmában is a vétek, így az egyén esetében tovább erősödik.
Forrás: Ezoterikus.hu

Bezárás