Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Két Ösvény Tarot

Napi Tarot üzenetek - katt ide!

Bonyolult az életed? Lehet, hogy a neved miatt?

Rendezvényekre kell egy jósda!

Csupán néhány programötlet a 200-ból:

Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!

Holdnaptár

December története, babonái, hagyományai

Közzétéve: 2019. 11. 29. Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés

December eredetileg a Romulus által beosztott római év 10. hónapja volt. Amikor Numa a januárral és februárral megtoldva 12 hónapot csinált, akkor szorult december az év végére.

 
Nagy Károly szent hónapnak nevezte a karácsonyi ünnepek miatt, amelyek az áhítatos szívek örömnapjaiból állnak. December 21.-ével kezdődik csillagászatilag a tél. Ekkor a Nap a Bak jegyébe lép.

Decemberben, 13-a, azaz Luca napja köré csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen a Gergely naptárat megelőzően ezen a napon volt leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Azonban az új naptárrendszer a XVI. század végén tíz nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra.

Advent

Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészületek időszaka. Kezdete a november 30-át, Szent András napját követő első vasárnap előestéje. Eredete az V-VI. századra tehető, s az első időszakban háromnapos böjttel is összekötötték.

Jelentős napok decemberben:

4. Borbála napja: Borbála a bányászok, tüzérek és várak védőszentje.
A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemencére, vagy egyszerűen bevitték a meleg szobába. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

6. Miklós napja: A gyermekeket megajándékozó Mikulás alakjának a magyarság körében kevés hagyománya van, hisz ez a szokás német területről származik.
Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak, az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel. Általában a jó gyermekek ajándékot oszt, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek, vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező krampusz csak később, a középkorban csatlakozott a jó püspök kísérőjéül.

7. Ambrus napja: A méhészek és a mézeskalácsosok védőszentje.

13. Luca napja: A Gergely-naptárat megelőzően ez volt az év legrövidebb napja.
Legszigorúbb dologtiltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek.
Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.
Fiatal legények házról házra járva "kotyolnak", azaz varázslatot mondanak a tyúkokra, hogy jól tojjanak a következő esztendőben is, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak.
Elterjedt szokás még a Luca-napi búza- vagy kukoricahajtatás és a Luca-kalendárium készítése (a karácsonyig tartó 12 napból a következő év hónapjainak időjárására következtetnek).

21. Tamás napja: Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. E naphoz is férjjósló praktikák kapcsolódnak.

24. Ádám és Éva napja: Sok helyen 24-én böjtölnek Szenteste, ha nem, rendszerint ünnepi ételnek halat esznek. A karácsonyi étkezéseket különleges szertartásokkal szabályozzák, például az abrosznak is fontos szerepe van. A karácsonyfa állításának szokása német földről származik.

25. Karácsony napja: Eredetileg a téli napforduló ünnepe. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus megérkezését.
Legismertebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés, mely színházi formában adja elő a Szent-család szálláskeresésétől a napkeleti királyok látogatásáig az eseményeket.
Karácsony és Újév között járnak házról házra a regösök. Fiatal fiúk különböző zajkeltő eszközök segítségével ősi elemeket tartalmazó rítuséneket énekelnek, amelyben a sámánizmus maradványai és a téli égbolt képe helyet kap.
A legények kopott ruhát, bocskort viselnek. Szent István szolgáinak mondják magukat, a csodaszarvasról énekelnek, aki égitesteket hordoz, szarvain pedig gyúlatlanul égő gyertyákat tart. Minden versszak végén elhangzik a "hej regő rejtem" refrén. Legvégén fiatal párokat regölnek egymáshoz.

26. István napja: Egészség- és termésvarázsoló nap.

27. János napja: A szőlősgazdák bort szentelnek és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, elteszik gyógyszernek és isznak "Szent János poharából".

28. Aprószentek napja: Egészség varázsló nap, rendszerint vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy szépek és egészségesek maradjanak.

29. Tamás napja: Ezen a napon ölik a legtöbb disznót. A disznó háját elteszik, hogy gyógyírt készítsenek belőle.

31. Szilveszter napja: Az év legvidámabb éjszakája, nevét az első évezred végén élt Szilveszter pápáról kapta.
Ezen az éjszakán eltemetik az ó esztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak: vagy a gombócfőzés, amikor papírszeletekre férfi neveket írnak, ezeket gombócokba dugva forró vízbe dobják, s amelyik legelőbb a víz színére emelkedik, az lesz a neve a leány jövendő férjének.

Irodalom: dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyve
Forrás: Ezoterikus.hu