Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Bonyolult az életed? Lehet, hogy a neved miatt?

Rendezvényekre kell egy jósda!

Csupán néhány programötlet a 200-ból:

Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!

Holdnaptár

A legősibb jósdák titkai - világokon innen s túl

Közzétéve: 2018. 04. 14. Írta: Sáfrány Zsófia Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés

Az ősi maja vallás egyik fő alkotóeleme a jövendőmondás. Ebben a maják bármely más kultúrához hasonlóan gondolkodtak, ezért sok párhuzam fedezhető fel a kultúrák jósdáinak működésében.

 
A világ legrégebbi orákulum szövege egy indiai pálmafa levelére íródott, madraszi nyelven. A jóslat életutakat mutat be, illetve tanácsokat ad arra, hogyan legyen sorsunk még sikeresebb és hosszabb. A prófécia legendás írója Brighu, a Mahabarata elbeszélésében szereplő legendás mitológiai hős, aki i.e. 5000 körül élt.


A jósdák eredete




A jós minden esetben egy tanult és tapasztalt pap, aki képes az ég és a föld által küldött jeleket befogadni. Õ az, aki olvassa és megfejti az üzeneteket. Ezen a vázán a madár a megfejtendő rejtély, amely láttán a jós protagonisztikus üzenetet továbbít népének. Õ az, aki lényegileg értelmezi a titkos könyveket, a pergamenre írt tudományokat.

Összehasonlításképp vegyük sorra először néhány kultúra és jövendöléseik értelmezését:

Görög




Sok legenda kering az orákulumról, melyek tanácsot adtak a görögöknek fontos politikai ügyekben. Közülük is a leghíresebb Pytho, aki Apolló szolgálatában állt.
Számos jóslata maradt fenn a mai kor számára is. A legismertebb talán i.e. 480-ból származik, mely arról számol be, hogy milyen stratégiával győzhetnének az athéniak a perzsa király Xerxész ellen, aki elszánta magát, hogy elfoglalja a görög földet.
A fenti kép i.e. 430 körüli időszakból származik, melyen a görög Isten, Themis jósol Apollónak. A bal oldali alak – Pythia - az orákulum híres háromlábú székén ül és Aigeus királynak ad jövendölést arra vonatkozóan, hogy ki akarja elfoglalni a fia helyét a trónon.

Római

KosA rómaiak verhetetlenségüket a politikában és a háborúkban sokban köszönhetik a jósoknak. Bármely döntés meghozatala előtt ezért mindig a jósdák tanácsáért folyamodtak.

A jósoknak külön neve volt, mint pl. augure, haruspice vagy quindecimviri. Marcus Tullius Cicero (i.e. 43-i.u. 106) igen tehetséges államférfi, ügyész, illetve az antik kor egyik legtehetségesebb írója maga is augur volt. Egyik fontos műve "De Divinatione" - "A jövendölésről" címmel született.

A bal oldalon látható eszköz, a lituus, az augur fontos kiegészítője volt a jövendőmondáskor, mellyel a jós megjelölte a jövendölés titkos helyét.

Kínai




A kínaiak, illetve egész Ázsia lakossága mióta világ a világ a Ji King (Yiging, I Ching, stb.) által írt "A változás könyve" című mű szerint élnek. E könyv útmutatást ad arra, hogyan tegyék túl magukat a kritikus vagy kétséges szituációkon. A Ji King gondolkodását befolyásolta Kung Fu Ce és Lao Ce (mindkettő i.e. 7. században élt) is. A nagy mongol uralkodó, Dzsingisz Kán (1162-1227) is a Ji King-gel konzultált hódításai előtt. A Ji King jelei a Mao Ce Tung által bevezetett marxista szellemű változtatások során is egyfajta filterként működtek, a jó irányba terelve őt. Számos üzletember ma is kikéri a könyv tanácsát.

Ezen a modern komikus ábrán jól láthatóak a Ji King között felosztott szerepek. A "Da Chu" hexagram 6 vonalból áll, mely a lehetőségeket jelöli. A nyugalmat, az energiát, és a tudást jelképezik.

Maya

Az első Yucatan-ból származó maya jós "Ah k'in" volt. Nevének jelentése megközelítőleg "Õ, a napokból". Speciális tudományát "Chuenil k'in"-nek hívták, mely lefordítva egyet jelent a "Napok művészetével". Ezek a napok a maya kalendárium 20 napjára utalnak, melyek közül az 1 ("imix") a 20 ("ahaw") néven volt ismert. Ezek tizenháromszoros ismétlődéséből állt elő a 260 nap, a "Tsolk'in". Ez a neve a mayák legismertebb kalendáriumának, melyet titkos almanachnak, vagy titkos körnek is neveztek. Ez a kalendárium 13 nap számnak és 20 nap névnek ("Kin") a kombinációja volt.

A "Tsolk'in" neveivel és számaival az igen bonyolult maya kalendárium alapját képezi. Ez a rendszer semmiképpen sem értelmezhető absztrakt számítási egységként. Inkább fizikai állapotot és az ember eredetét, valamint más nagy erejű lények és hatások, mint pl. a Hold vagy a Nap erejét tükrözi. 20 a maximális szám, melyet az ember ujjai által megszámlálni képes, ezek tizenháromszor ismétlődnek egy év 260 napjában. Ez a periódus kilenc holdfogyatkozást tartalmaz. Mint mindenki tudja, a menstruáció 28-29 napos ciklusokra osztható és 9 hónapnak kell eltelnie, mire az anya világra hozza gyermekét.


Guatemala magasabb fennsíkjain a Quiché-mayák a mai napig e szerint a 9 hónapos naptár szerint élnek és megtartották a 260 napból álló ciklust is.
A mayák kultúrájában a kalendárium és az ember eredete egy gyökértől, a Holdtól ered. A Quiché-maya kalendárium papok legalábbis így magyarázták el a német származású fizikusnak és etnológusnak, Dr. Leonhard Schultzénak 1930-ban a kalendárium lényegét. Így nem meglepő az sem, hogy a mayák a kalendárium napjait különböző lényekkel vagy természeti jelenségekkel hozták összefüggésbe. A mayákat a "Napok Ura" javaslata szerint nevezték el, aszerint, hogy melyik napon születtek. A két király, akik uralkodása alatt a spanyol hódítók 1524-ben Guatemalát elfoglalták, szintén kalendáriumi nevekkel bírtak. Nevük Oxib Quieh (3 állat) és Beleheb Tzi (9 kutya) volt.

Az amerikai antropológus Suzanna W. Miles a következőképpen írta le a Quiché-Mayák Napok Urát az 1940-es években:
"A sámánokkal történt személyes konzultáció során kiderült, hogy a Napok Ura a környezeti változásokat, a földművelés folyamatait illetve a személyes életutakat, problémákat is figyelemmel követi. Õ határozza meg, hogy mikor kerüljön sor az ültetésre vagy az aratásra, gyógyítja a betegségeket, megmondja előre a halál bekövetkeztét, illetve segítséget nyújt az esküvő megfelelő időpontjának kiválasztásában is. Minden falu több saját Napok Urával rendelkezik, és minden születendő gyerek születési napját veszik alapul életútjuk meghatározásához."

Miles azt is észlelte, hogy a tizenháromszoros ciklus tizenkettőre csökkent. Ez az a tényező, mely a legkevésbé maradt fenn a mayák kalendárium struktúrájában.
Hasonló a helyzet a jós asztallal is, melyek szintén nagy történelemmel bírnak. A Chilam Balam könyve, melyet a 18. században fedeztek fel a napok négy listáját tartalmazza. Minden naphoz részletes leírás és jóslat tartozik. Ezeket a jövendöléseket a "Mayat'an" nevű asztalon írták. A szó maga a latin eredetű, és a kutatások szerint minden kétség nélkül pre-kolumbiai eredetű.

KosA könyvben az Istenek is felsorolásra kerülnek: "K'imil" - a halál Isten, "Itzamna"-a tanulás és a tudomány Isten, "Oxlahun Kuy"-a 13-as név. Fellelhető még benne a fehér nő is, vagy más néven a Hold asszonya "sak ixik", aki a hátán vagy a fején érkezik. A jóslatok igen rövidek és erőteljesek, inkább csak találó kifejezések, mint pl. szelek, virágok, temetések. A legrészletesebb leírás az egykori Észak-Yucatán fővárosáról "Chichén Itzá"-ról szól, melyben részletesen olvashatunk a lakosok sorsáról, a jellegzetes viselkedésükről, jövőbeli fejlődésükről, illetve férfiak és nők erővel rendelkező születési dátumáról.

Érdekes leírást is tartalmaz a könyv, mely szerint a megszületett csecsemőket azonnal megfürdetik, megtörölgetik a fejét és a homlokát, majd megjelennek vele a papnál, hogy az megjósolja jövőjét, milyen úton fog haladni élete.

Az amerikai antropológus Barbara Tedlock Momostenango-ban kutatta a Quiché-mayák eredetét. Beszámolói teljesen új fényben tüntetik fel a mayák kultúráját. Leírásai leginkább a kalendáriummal kapcsolatos ceremóniákra fókuszál és azt annak mentális hátteréből is láttatni engedi, ahol a jós és a "vendég" sajátos lelki kapcsolatot teremt egymás között.

A Quiché-maya kalendárium jósok saját kezükkel szőtték egy bizonyos fa (Erythrin a corrallodendron) piros bogyóiból szőnyegüket tradicionális quiché stílusban. A bogyókat két különböző ágról szedték és minden egyes szemet megszámoltak és el is neveztek a 260 kalendáriumi nap után. Így üzent a kalendárium jós a jövőbe.
A német antropológus, Eike Hinz ennél sokkal mélyebbre ásott és felfedte a maya kalendárium pszichikus-, pszichoterapeutikus- és gyógyító hatásait is. Könyvében konkrét beszélgetéseket olvashatunk jós és beteg között, akik igen szoros lelki kötődést alakítottak ki és tartottak fen egymással.
Forrás: Ezoterikus.hu