Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Két Ösvény Tarot

Napi Tarot üzenetek - katt ide!

A világ misztikus helyei IV. - Piramisok

Közzétéve: 2018. 02. 21. Írta: Szatmári Nóra Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés
Ez a cikk 293 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gízai piramis, vagy más néven Kheopsz (Khufu) piramis a legrégebbi és legnagyobb a három piramis közül, mely a mostani Kairót körbeveszi, ez emeli a világ 7 csodája közé is.

 
Úgy vélik, hogy a piramist a IV. egyiptomi dinasztia Kheopsz (Khufu) királya tiszteletére emelték, 20000 munkás mintegy 20 éven keresztül építették, kb. i.e. 2560-ban. 3800 évvel ezelőtt ez volt a legutolsó magas, ember alkotta építmény.

A teljes piramiskomplexum a három nagy építményen kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.

A Nagy Piramisként is elkeresztelt csoda, megközelítőleg 2,5 millió mészkőtömbből áll, súlya eléri a 6 400 000 tonnát. Egyes kövek súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 m, magassága 146,6 m.

 
A felsorolt adatokat követően teljesen jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak ilyen hatalmas piramist ekkora méretű kőtömbökből felépíteni? A történészek és régészek szerint nem voltak megfelelő szerszámaik. Vajon mégis lehetséges, hogy rendelkeztek megfelelő vas alapú eszközökkel? Saját történelmi tanulmányainkból is tudjuk, hogy mint oly sok, az egyiptomi társadalomra vonatkozó kérdésre és teóriára, erre sincs meg a válasz. Léteznek feltevések, találgatások tucatjával, azonban bizonyítékok nem akadnak.

A piramis misztériumára elképesztő mennyiségű elmélet született. Számos közülük hihető, sőt racionális. Azonban léteznek olyanok, melyek inkább összeesküvés elmélet kategóriába sorolhatóak, mintsem reálisak.

A neves görög földrajztudós, Strabo a piramist a saját idejében "égből alászállott építménynek" titulálta, s biztos volt benne, hogy nem emberi kéz eredménye. Erre a feltevésre válaszolt Manly Hall amerikai filozófus, szerinte a piramist az elsüllyedt Atlantisz elhagyói segítségével emelték. Edgar Cays amerikai médium nevéhez még fantasztikusabb teória fűződik: a piramis a teljes emberi tudás tárháza, amelyet egy ez idáig megfejt(het)etlen kódrendszerben "jegyeztek le". Ebben a kódrendszerben nem csak a matematikai, csillagászati tudás van megírva, hanem próféciákat is tartalmaz. Ki tudja…

Léteznek könnyebben felfogható, elfogadható elméletek is. Van, aki a „számmisztika” csodájaként emlegeti. A piramis formáját a hármas, a négyes és az ötös szám uralja. A hármas a felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak / síkidom), a négy, mint az alapot alkotó négyzet, az öt pedig a csúcsok, tetőpontok száma. Ez a három szám együttesen tulajdonképpen Pitagorasz tételét adja. A piramis oldalai a négy égtáj felé néznek, - méghozzá fokra pontosan. A piramis éleinek hajlásszöge megegyezik a kör Pi (3,141 ...) számához tartozó szöggel, - méghozzá igen pontosan. Méretéből szinte könnyedén ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét, emellett igen egyértelműen tanúskodik építői fejlett asztronómiai tudásáról is: pontosan nyomon követhető a Hold mozgása (nem csak felületesen!). A három nagy piramis pontos mása az Orion csillagkép három csillagának, és – szinte már nem meglepő módon, - a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszinttel. Egyik sarka sincs alacsonyabban, mint a másik. Az eltérés legfeljebb 1 cm, mely egy ekkora méretű építménynél teljesen normális.

Rengeteg egyiptomi piramis épült, a legnagyobb belsejében viszont igen bonyolult folyosórendszer van. A kövek minden egyes darabja a gízai fennsíkról származik. A piramis északi oldalának egyik alsó bejárata egy csöppnyi folyosóra nyílik, mely egy kis kamrába torkollik, ennek a Királynői Kamra nevet adták. A folyosón továbbvezet az út a 47,5 m hosszú és 8,5 m belmagasságú Nagy Galériához. Tovább haladva a legnagyobb terembe érünk, ez a Királyi Kamra, mely 10,5 méter széles, 5,8 méter magas. Falát márványborítás fedi, a kövek felülete viszont dísztelen.

A nagy piramisok közül Menkauré és Khephrén fáraó piramisai temetkezési helyek voltak. Teljesen eltérő a helyzet a Nagy Piramissal, de mind a mai napig nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy mi a pontos rendeltetése. Az a feltevés, hogy temetkezési hely lett volna, nem több, mint feltevés. Hisz egyetlen hierogrifa sem utal pontosan valamely fáraóra, csupán apró feljegyzésekből ismert, hogy Kheopszhoz köthető az épület.
Földrajzi elhelyezkedése, funkciója, alakja, különleges méretei hatalmas rejtélyt jelentenek a világ számára, - meglehet, örökre.

Eredetileg a nagy piramist hatalmas kövek takarták, melyek sima felületet képeztek és még ma is látható belőlük néhány részlet. Néhány a fedőkövek közül még ma is a piramis bázisa körül hever. Persze sok tudományos és alternatív teória is létezik a piramis eredetére vonatkozólag, különösen a különleges technikát figyelembe véve.
Forrás: Ezoterikus.hu